Bár az gondolhatnánk, hogy az internet térhódításával a csalók inkább ott próbálkoznak, de a helyzet az, hogy a telefonos csalás is még nagyon elterjedt. Egyre gyakoribb ugyanis, hogy a csalók nagyvállalatok, mobilszolgáltatók, bankok, vagy közüzemi szolgáltatók nevében  keresnek minket telefonon, és trükkökkel, praktikákkal megpróbálnak tőlük kicsalni valamit: pénzt vagy személyes adatot.

Manapság a netes csalásokból is rengeteg van, egyre többen esnek áldozatául a közösségi médiéban történő csalásoknak, de sajnos a telefonos csalások sem mentek még ki a divatból. Bár sokszor e-mail formájában érkezik átverő üzenet, még mindig gyakori, hogy ugyanezek a csalók telefonon próbálkoznak. Sajnos nagyon sokan esnek áldozatául ezeknek az átveréseknek, és nemcsak az idősebb korosztály tagjai közül. Olyan meggyőzően alakítják a szerepüket ezek a csalók, hogy sajnos bárki áldozatul eshet.

Lássuk, mit is érdemes tudni ezekről a csalásokról, és mit tehetünk ellenük?

Mit akarnak tőlünk a csalók?

Nos, először is lássuk, hogy mit is szeretnének tőlünk ezek a csalók. A válasz egyébként roppant egyszerű: pénzt vagy személyes adatokat. A pénzre utazó csalók is többféle módszerre dolgoznak. Vannak, akik a saját feltöltőkártyás egyenlegüket töltetnék fel velünk, mások a bankszámlánkhoz szeretnének hozzáférni, de akadnak olyanok is akik kézpénzre utaznak, persze ez utóbbi csak akkor jön össze, ha sikeresen meggyőznek minket a fizetésről.

Sokakban merülhet fel a kérdés, hogy a személyes adatainkra mi szüksége lehet a csalóknak? Nem is gondolnánk, de ezek az adatok nagy értéket jelentenek, és az úgynevezett adathalászok erre is utaznak. A megszerzett adatokat vagy közvetlenül használják fel, tehát ők élnek vissza velük, vagy eladják a netes feketepiacon, mert bizony már ilyen is létezi. A megszerzett adatokkal aztán többféleképpen is vissza lehet élni, nagy értékű vásárlásokat lehet velük bonyolítani, vagy részletre vásárolni, a költségek pedig majd az áldozatot terhelik, míg az értékes tárgyak a csalónál maradnak.

Kiket céloznak általában? Tényleg csak az idősek vannak veszélyben?

A legtöbben úgy gondolják, hogy a telefonos átverések leginkább csak az időseket érintik, de ez tévhit. Tény, hogy ők a legveszélyeztetettebb csoport, hiszen ők közel sem olyan járatosak a mai modern technológiákban, mint a fiatalok, és könnyebb őket lépre csalni, de a fiatalabb korosztály is ugyanúgy veszélyben lehet. A csalóknak nincs hivatalos ügyfélbázisuk, így a hívások is teljesen véletlenszerűek. Ez az oka annak, hogy sokszor olyan hívást kapunk egy állítólagos szolgáltatótól, akiknek nem is vagyunk ügyfelei.

Hogyan zajlik egy telefonos csalás?

Telefonos csalások is sokfélék lehetnek, ezek jelenleg a legnépszerűbbek: 

  • Értesítenek minket egy nagy értékű nyereményről, amit persze valójában nem nyertünk meg, hiszen nem is indultunk semmilyen nyereményjátékon
  • Kötelező adategyeztetés miatt hívnak a Telekom, a Vodafon vagy a Yettel nevében, és személyes adatokat kérnek
  • A telefonszámla másolatát akarják elkérni, és kedvezőbb tarifát ígérnek a jelenleginél
  • Egy ismerős vagy rokon barátjának adja ki magát, és azonnal pénzügyi segítséget kér a bajba jutott rokonnak, ismerősnek
  • Távoli ország előhívószámával csörget meg minket egy telefonszám

Azért olyan népszerűek még mindig az ilyen telefonos csalások, mert az embernek egyrészt nincs túl sok ideje gondolkodni a híváson, illetve csak egyetlen érzékszervére, a hallására hagyatkozhat, így pedig nehéz kiszűrni, hogy épp csaló hívja. Az ismeretlen vagy rejtett számok esetén érdemes gyanakodni.

Mit tegyünk ilyenkor?

Amikor befut egy hívás, és nem ismerjük a hívószámot, mindenképp tegyük fel a kérdést: ki hívott minket vajon? Ha a körzetszám nem ismerős, sőt, külföldi, ne feltétlen vegyük fel, és ha tehetjük, a netes telefonszám azonosítók segítségével próbáljuk meg beazonosítani az adott számot. Persze ezt mobiltelefon esetében tudjuk csak megtenni, vezetékes telefon esetén már nem. 

Sajnos a csalók folyamatosan finomítanak a módszereiken, így nagyon nehéz kiszűrni az átveréseket. Általánosságban azt szokták javasolni, hogy legyünk nagyon körültekintőek, ha online befizetést, átutalást vagy adategyeztetést kérnek tőlünk. Mindig nézzünk, kérdezzünk utána, hogy az adott cég valóban létezik-e, illetve, hogy valóban ők kerestek minket. Mindig tegyük fel magunknak a kérdést, ha kétes szám hív minket, hogy ki hív mobilon, WatsApp-on vagy épp ki küld SMS-t.

Ha egy ismeretlen szám hív, és gyanakodunk, hogy nem tisztességesek a szándéka, a neten megpróbálhatjuk azonosítani a számot, ha magát a hívót nem, azt esetleg ki tudjuk deríteni, hogy csalók-e.

Mit tehetünk, ha már pórul jártunk?

Ha már pórul jártunk, akkor nagyon fontos, hogy azonnal cselekedjünk. Hogy mit tehetünk, az általában attól függ, hogy milyen károkozás történt? Ha az adatainkkal élnek vissza, és erről tudomásunk is van, akkor azonnal keressük fel a rendőrséget. Amennyiben pénzt csalnak ki tőlünk, akkor érdemes azt a céget is felkeresni, akiknek a nevébe kerestek minket, és a velük való egyeztetés után forduljunk az illetékes hatóságokhoz.