Amikor két ember találkozik és vonzalom ébred közöttük, akkor átélik azt a varázslatos érzést, hogy minden pillanat intenzívebb, a közelség izgalmas, a testük-lelkük nyitottabb, és valahogy az egész világot sokkal szebbnek látják.

Ez a kezdeti állapot nagyon izgalmas, de hosszú távon nem fenntartható, mert az idegrendszer és az agy arra törekszik, hogy visszatérjen a “lebegésből” a normális, kiegyensúlyozott működésbe. És persze a munka, a hétköznapok, a felelősségvállalás, a szokások mind-mind formálják azt, hogy hogyan kapcsolódunk egymáshoz.

Gyakran elérkezik az a pont, amikor minden nagyon egyhangú és monoton lesz, ilyenkor jót tesz, ha nyitunk az újdonságok felé. Például körülnézhetünk egy online sexshop oldalán, ami már önmagában is különleges élmény lesz. Nem ám akkor, ha még rendelünk is valamit, amit aztán közösen kipróbálunk!

Mit üzen az egyhangúság?

Az egyhangúság nem feltétlenül jelenti azt, hogy végleg ellaposodott a kapcsolat és már nincs keresnivalónk egymás mellett. Sokkal inkább azt jelzi, hogy a kapcsolat fejlődési dinamikája megtorpant.

Ilyenkor rendszerint az történik, hogy a megszokás és a biztonság dominál a kapcsolatban, miközben a kíváncsiság, a játékosság, a felfedezés és kísérletezés háttérbe szorul.

Fontos tudni, hogy a párkapcsolatoknak megvan a maga fejlődési íve. A pszichológia alapvetően három szakaszt különít el: a szerelem idealizált szakaszát, az eltávolodás és újra egymásra találás szakaszát, illetve a tudatos, érett kapcsolódás időszakát.

Az egyhangúság legtöbbször a második fázisban jelenik meg, amikor a felek reálisabban látják egymást és a kapcsolat már nem újdonság, hanem a hétköznapok szintén működik. Itt derül ki, hogy van-e elég közös motiváció ahhoz, hogy dolgozzunk egymásért.

Mi kell ahhoz, hogy a kapcsolat hosszú távon is működjön?

Az egyik legfontosabb dolog a figyelem: amikor nem hagyjuk, hogy automatikusan történjen minden, hanem odafigyelünk arra, hogy mikor mire van szüksége a másiknak vagy a kapcsolatunknak. Ha pedig azt látjuk, hogy valamin változtatni kell, akkor hajlandóak vagyunk rá.

Szintén lényeges a kommunikáció, hogy elmondjuk, ha valami nem esik jól, ha valami már nem kielégítő vagy unalmas számunkra, esetleg ha bánt minket valami. Ehhez elengedhetetlen, hogy őszinték legyünk – először magunkkal, aztán a másikkal is.

Mikor válik nehézzé a kapcsolat?

A legtöbb kapcsolat nem attól válik nehézzé, hogy probléma adódik, hanem attól, hogy a felek nem merik kimondani azt, amit éreznek, gondolnak. Az elhallgatott érzések, a visszatartott vélemények, a félreértett viselkedések olyan távolságot tudnak teremteni, amit később csak nehezen lehet áthidalni.

Látható tehát, hogy a párkapcsolat nem egy olyan dolog, ami magától működik: mindkettőnknek dolgozni kell azért, hogy a problémák megoldódjanak, és mindig találjunk valamit, ami miatt megéri együtt maradni.

Bármiről is legyen szó, ami épp megnehezíti a közös életünket, van rá megoldás, ha hajlandóak vagyunk kommunikálni egymással és őszintén elmondani azt, ami bennünk van!