Az innováció és a kreativitás sok zseniális találmányhoz vezetett, de nem minden találmány bizonyult hasznosnak vagy szükségesnek. Az alábbiakban bemutatunk néhány olyan találmányt, amelyek bár érdekesek, mégis feleslegesek maradtak. Ismerjük meg a világ 10 legfeleslegesebb találmányát és azok feltalálóit!

Az ostyasütő sisak

Az ostyasütő sisak egy igazán különleges találmány, amelyet Charles Kalman fejlesztett ki a 1970-es években. Az ötlet lényege, hogy a sisak viselője bármikor friss ostyát süthet, anélkül hogy konyhába kellene mennie. Bár az ostyák szerelmesei értékelhetik a kreativitást, a praktikumot tekintve a találmány messze elmarad a mindennapi használhatóságtól.

A sisak súlya és a sütés közbeni forróság miatt a használata nem csak kényelmetlen, de veszélyes is lehet. Nem csoda, hogy az ostyasütő sisak soha nem vált a hétköznapok részévé.

A macskamosó gép

A macskák köztudottan nem rajonganak a vízért, így talán érthető, miért is tűnt jó ötletnek egy automata macskamosó gép megalkotása. Felton Brashaw 1962-ben szabadalmaztatta a találmányt, amely egy kis mosógéphez hasonlóan működött, csak épp macskák számára.

Azonban a macskák temperamentuma és érzékenysége miatt a gép használata stresszes és veszélyes lehetett az állatok számára. Nem meglepő, hogy a macskamosó gép hamar feledésbe merült, és a macskák fürdetése továbbra is a gazdik feladata maradt.

A fordított kenyérpirító

A fordított kenyérpirító, amelyet Edward Toaster fejlesztett ki 1930-ban, egy olyan találmány, amely megfordítja a kenyérpirítás folyamatát. Ahelyett, hogy a kenyér szeleteit felülről helyeznénk a pirítóba, itt alulról kerültek be, és a gravitáció helyett egy mechanikus kar emelte ki a pirított kenyeret.

Bár a találmány technikailag működött, semmilyen gyakorlati előnnyel nem járt, és csak bonyolultabbá tette a pirítást. A fordított kenyérpirító így hamar eltűnt a piacról, és a hagyományos kenyérpirítók továbbra is uralják a konyhákat.

A kutyanyelv tisztító

A kutyanyelv tisztító találmányát Albert Pooch 1980-ban szabadalmaztatta. Az eszköz célja az volt, hogy megtisztítsa a kutyák nyelvét, eltávolítva a baktériumokat és a szennyeződéseket. Az ötlet azonban gyorsan elbukott.

A kutyák természetüknél fogva tisztán tartják nyelvüket, és a tisztításra szolgáló eszköz használata kényelmetlen és szükségtelen volt. Ráadásul a kutyák gyakran ellenségesen reagáltak a szokatlan eszközre. A kutyanyelv tisztító így hamar eltűnt a piacról.

A tévéfotel

A tévéfotel, amelyet Leonard Couch 1955-ben talált fel, egy beépített televízióval rendelkező fotel volt. Az ötlet az volt, hogy a tévénézés még kényelmesebbé váljon, hiszen nem kellett felállni vagy külön tévét használni.

Azonban a fotel kényelmetlenül nehéz és terjedelmes volt, a beépített tévé pedig hamar elavult. A praktikum hiánya miatt a tévéfotel soha nem vált népszerűvé, és gyorsan eltűnt a piacról.

A gőzölt zöldségtelefon

A gőzölt zöldségtelefon, amelyet Harold Green 1995-ben talált fel, egy telefon volt, amely gőzölt zöldségeket készített hívás közben. Az ötlet az volt, hogy a telefonhasználat közben egészséges ételeket készíthessünk.

Bár az ötlet kreatív, a gyakorlati hasznosságát tekintve megbukott. A telefonhasználat és a zöldségkészítés nem igazán passzolt össze, és a készülék bonyolultsága miatt nem volt piacképes. A gőzölt zöldségtelefon hamar eltűnt a boltok polcairól.

Az esernyős pohártartó

Az esernyős pohártartó, amelyet Richard Rain 1988-ban szabadalmaztatott, egy olyan találmány, amely esernyőkhöz rögzíthető pohártartókat kínált. Az ötlet az volt, hogy az esős időben is kényelmesen tarthassuk a kezünkben az italunkat.

Azonban az esernyővel való közlekedés és a pohártartó együttes használata nehézkes és kényelmetlen volt. Az italok gyakran kiborultak, és az esernyő egyensúlyozása is problémát jelentett. Az esernyős pohártartó így nem vált népszerűvé.

Az elektromos villa

Az elektromos villa, amelyet John Spark 1990-ben talált fel, egy olyan étkezési eszköz volt, amely rezgéssel segített az étel felvételében. Az ötlet az volt, hogy megkönnyítse az étkezést, különösen azok számára, akiknek nehézségeik vannak az evőeszközök használatával.

Azonban az elektromos villa használata nem volt praktikus, és az étkezési élményt inkább bonyolította, mintsem megkönnyítette. A rezgés gyakran túl erős volt, és az eszköz tisztítása is nehézséget okozott. Az elektromos villa hamar eltűnt a piacról.

A sétáló alvópárna

A sétáló alvópárna, amelyet Helen Dream 2000-ben talált fel, egy olyan párna volt, amelyet a fejedre rögzíthettél, így séta közben is alhattál. Az ötlet az volt, hogy bárhol és bármikor kényelmesen aludhass.

Azonban a sétáló alvópárna használata kényelmetlen és veszélyes volt, hiszen séta közben aludni balesetveszélyes lehet. Az emberek inkább a hagyományos alvási módokat választották, és a sétáló alvópárna hamar eltűnt a piacról.

A napelemes napernyő

A napelemes napernyő, amelyet Sunny Shade 2010-ben talált fel, egy napernyő volt, amely napelemekkel volt felszerelve, hogy energiát termeljen és feltöltse az elektronikai eszközöket. Az ötlet az volt, hogy a napernyő használata közben kihasználjuk a napenergiát.

Azonban a napelemek hatékonysága és a napernyő mérete miatt a találmány nem vált praktikus megoldássá. A napelemes napernyő drága volt, és a felhasználók inkább a hagyományos töltési módszereket választották. A találmány így nem terjedt el széles körben.

Bár ezek a találmányok érdekesek és kreatívak voltak, a gyakorlati hasznosságuk hiánya miatt nem váltak népszerűvé. Az innováció és a kísérletezés azonban mindig is fontos szerepet játszott a fejlődésben, és ezek a találmányok is hozzájárultak ahhoz, hogy új és jobb ötletek születhessenek.